Malcolm Gladwell, a The New Yorker befolyásos újságírója és média-megmondóembere (valamint számos New York Times bestseller szerzője) hétfői cikkében kétségbevonja a Facebook és Twitter-közösségeknek tulajdonított befolyást. Azzal érvel, hogy a valódi társadalmi változásokhoz fegyelmezett közösség és mély, bizalmi alapon szerveződő személyes emberi kapcsolatok szükségesek, ellentétben a Facebook- és Twitter-közösségek laza és horizontálisan szerveződött kötelékeivel.

A laza kötelékek persze nagyszerűek új ötletek megosztására, ihletnyerésre, interdiszciplináris együttműködésre, elősegítik a kereslet és a kínálat találkozását a legkülönbözőbb ügyekben, a csontvelődonoroktól a valódi vásárlókig. A komolyabb személyes kockázattal járó társadalmi szerepvállalást azonban jellemzően nem a közösségi oldalak többé-kevésbé személytelen kapcsolatai inspirálják. Természetesnek tűnik, hogy egy ismerős (sokszor kvázi idegen) kedvéért kisebb hozzájárulásra és személyes áldozatra vagyunk hajlandóak.

Gladwell kiemeli például, hogy a social media hálózatok növelik ugyan a részvételt, de csökkentik a valódi motivációt. Nem hierarchikus alapon szerveződnek, hanem horizontálisan, laza szövedékűek, és mindez nagyon rugalmassá teszi őket - ez tökéletes azokra a helyzetekre, amikor viszonylag alacsony tétekről van szó. Gladwell azonban úgy véli, a valódi téttel járó helyzetekben nem működnek hatákonyan, mert nem szervezettek, nincs olyan hierarchiájuk, döntési mechanizmusaik, ami lehetővé teszi a hosszú távú, szervezett működést. Hiányzik belőlük az a szervezettség és fegyelem, ami az igazi változások eléréséhez szükséges, ezért Galdwell szerint végeredményben nem hogy nem hatékonyak a fennálló rend megváltoztatásában, hanem egyenesen megerősítik azt.

A social media erejének hívei, mint a Guardian cikkében idézett Clay Shirky, a Here Comes Everybody szerzője, természetesen ugrottak a cikkre, és régimódisággal vádolják Gladwellt. Azon is lehet vitatkozni, vajon érvényesek-e a cikk párhuzamai (az afroamerikai polgárjogi mozgalom vs. modern Facebook és Twitter mozgalmak), de a gondolat, hogy a social média nem mindenható, hanem bizonyos típusú dolgokra alkalmas és képes, mindenképpen érdekes felvetés.