(A Kreatív írása a rendezvéről.)
Hogyan változtatták meg a digitális csatornák a könyvkiadást- és terjesztést? Milyen kihívásokkal és milyen lehetőségekkel kell szembenézniük a kiadóknak? Teltház mellett zajlott le a Kreatív és a Diversity in Book Publishing (DBP) könyvszakmai tanácsadó cég első könyvmarketing-konferenciája.
Az első előadó, Andrew Wheatcroft, a stirlingi egyetem könyvkiadással foglalkozó intézetének professzora – aki Skype-on jelentkezett be Skóciából, mert egészségi okok miatt nem repülhetett Budapestre – a könyvszakma digitális transzformációjáról beszélt. Szerinte a nagy piaci szereplők ilyen környezetben egyre inkább arra koncentrálnak, amiben a legjobbak, és így dominálják is a területüket, de egyben más területekről kivonulnak. Ezáltal lehetőségük nyílik a kisebb szereplőknek a belépésre. Ezután arról beszélt, hogy ezeknek a kisebb kiadóknak milyen üzleti stratégiát célszerű követniük, szó esett a digitális marketingről, az online salesről, a digitális és on-demand kiadásokról.
A digitális publikálásról
A másik külföldi előadó, James McCall az edinborough-i egyetemről a digitális publikálás lehetőségeiről és kihívásairól beszélt. Az internetnek köszönhetően új lehetőségek nyílnak mind a kiadók számára, akik sokkal könnyebben elérik a piacot, mind a szerzők számára, akik könnyebben eljutnak a közönséghez, illetve sokkal egyszerűbben tudják kutatni a szükséges háttért. A nemzetközi digitális kiadók szövetsége (International Digital Publishers Forum) 250 százalékos növekedésről számolt be tavaly, és csak az utolsó negyedévben 56 millió dollár értékben értékesítettek e-könyveket. A Waterstones könyváruház 350 ezer ebookot adott el 2009-ben. A Harper Collins kiadó ügyvezetője szerint 2020-ra a könyvek fele elektronikus formában jut el az olvasókhoz - idézte McCall.
Mint a zene?
Káli Diána, a Háttér Kiadó vezetője a nemzetközi trendek magyarországi alkalmazhatóságát vizsgálta. A legfontosabb annak a megelőzése, ami a zeneiparral történt, így külföldön a kiadók elkezdték saját maguk digitalizálni és főleg értékesíteni a tartalmat. Kérdés, hogy melyik üzleti modell lesz eredményes. Itthon a legutóbbi időkig csak elszigetelt próbálkozások voltak, de most indul a Líra és Bookline közös, eKönyv Magyarország nevű és a Kossuth Kiadó e-könyves vállalkozása is. A jövő szempontjából meghatározó, hogyan gazdálkodik egy kiadó az egyik legnagyobb értékével, a kiadási és fordítói jogokkal – újra kell tárgyalni a szerződéseket, ami miatt Káli Diána szerint eleinte zűrzavar várható a területen. További kérdések, hogy mely anyagok alkalmasak a digitalizálásra, ki fog digitalizálni – erre az itthoni kiadók többségének nincs kapacitása –, illetve milyen lesz a terjesztés, illetve az e-könyvek árazása – fogalmazta Káli Diána, aki szerint a magyar kiadóknak már most készülniük kell a rövidtávú stratégiával.
A Google Books modelljének magyarországi lehetőségeiről beszélt Bodó Balázs, a BME médiaközpontjának kutatója, illetve arról, hogy mit tanulhat a könyvkiadás a zeneiparnak a digitalizálással való küzdelméből. Nagy tanulság szerinte, hogy a digitális jogvédelmi (drm) rendszerek nem működnek. Megjegyezte, hogy a feketepiac az e-könyvek esetén is sok szempontból jobb szolgáltatást nyújt, mint a hivatalos csatornák – és nem azért, mert ingyen lehet az anyagokhoz hozzájutni. Minderre – illetve arra a kérdésre, hogy ki fogja elvégezni a hazai könyvkincs digitalizálását – érvényes választ kell adnia a könyvkiadásnak.
Weiler Péter, a Líra informatikai igazgatója az újonnan indult Ekönyv.hu-ról beszélt, illetve az e-könyvek piacát, fejlődését, az olvasóeszközök típusait ismertette. Unger Zsolt dizájner az igényes kiállítású könyv létrehozásához vezető lépéseket foglalta össze. Almási Katalin könyvmarketing-szakember az online marketingmegoldásokat ismertette, Starcz Ákos, a Bookline vezérigazgatója a közösségi médiáról mint egy újabb marketingcsatornáról beszélt. (Ő egy korábbi kérdésre válaszolva egyébként megjegyezte, hogy szerinte a magyar könyvszakmában marketingre fordított pénz nem éri el az egymilliárd forintot évente.)
Starcz Ákos elmondta, hogy a Bookline árbevételének mindössze 29 százalékát hozzák a fizetett felületek, ezért különösen fontosak az egyéb csatornák, mint például a közösségi felületek. A Bookline-csoportnak négyezer rajongója van a Facebookon, akiket Starcz szerint „kiemelt ügyfélként” kezel a cég, pédául gyakran előbb értesíti őket akciókról.
A közösségi kutatói panelek brandépítésben betöltött szerepéről Bodó Zoltán, a Synovate vezérigazgatója beszélt, Mocsai Norbert, a Trendency ügyvezetője pedig a közösségi média jellemzőit és a fogyasztói kultúrára gyakorolt hatását mutatta be. Előadásából kiderült, hogy a Facebookon a brandeket követő felhasználók jelentős hányada többet vásárol a követett brand termékéből, azonban sokan el is várják, hogy az adott márka akciókkal, kedvezményekkel kényeztesse őket, azaz rajongásuknak meg is kérik az árát. Sziebig Péter, a Klikkmánia keresőmarketing-ügynökség vezetője a keresőmarketing szerepéről és lehetőségeiről beszélt a könyvpiacon.
