A Goethe Intézet KIADÓI METROPOLISZOK elnevezésű beszélgetés- és felolvasássorozatának keretében német és magyar kiadók beszélgetnek a szerzői marketing lehetőségeiről, és arról, milyen marketingeszközöket lehet használni az irodalom területén, hogyan tudja a kiadó segíteni a szerzőt a siker felé vezető úton.

Meghívott vendégek: Isabel Kupski (S. Fischer Verlag), Mészáros Sándor (Kalligram) és N. Kiss Zsuzsanna (Európa Könyvkiadó).

Időpont és helyszín: 2010. november 5., 10.00, Goethe Intézet (1092 Budapest, Ráday utca 58.). Német nyelven, magyar szinkrontolmácsolással.

November 4-én szó lesz a fordítástámogatásról is, illetve a rendezvénysorozat keretében meghívott hat kortárs német író pódiumbeszélgetésen vesz részt a Goethe Intézetben, majd Egerben és Budapesten több helyszínen is felovasást tartanak.

Részletes program itt, illetve a Goethe Intézet honlapján olvasható.

Dr. Kerekes Pál Az elektronikus könyv című munkája az e-könyv magyarországi helyzetével, terjedésével, tendenciáival foglalkozik, szól az e-olvasásról, a szöveg elektronikus változásairól, áttekintést ad a szabad felhasználású tartalmakról és vizsgálja a kereskedelmi lehetőségeket. Kitér a DRM, a formátum, a hardver kérdésére, a hazai helyzet elemzésére, valamint az e-könvy határterületeire (POD, hangoskönyv stb.) is.

A könyv a szerző az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi tanszékén tartott, e-könyvvel foglalkozó előadásának anyagára épül, nyomtatott és e-könyv formában, fejezetenként is elérhető lesz.

Tartalomjegyzék és részlet a könyvből.

Meghívó az október 28-i könyvbemutatóra.

Malcolm Gladwell, a The New Yorker befolyásos újságírója és média-megmondóembere (valamint számos New York Times bestseller szerzője) hétfői cikkében kétségbevonja a Facebook és Twitter-közösségeknek tulajdonított befolyást. Azzal érvel, hogy a valódi társadalmi változásokhoz fegyelmezett közösség és mély, bizalmi alapon szerveződő személyes emberi kapcsolatok szükségesek, ellentétben a Facebook- és Twitter-közösségek laza és horizontálisan szerveződött kötelékeivel.

A laza kötelékek persze nagyszerűek új ötletek megosztására, ihletnyerésre, interdiszciplináris együttműködésre, elősegítik a kereslet és a kínálat találkozását a legkülönbözőbb ügyekben, a csontvelődonoroktól a valódi vásárlókig. A komolyabb személyes kockázattal járó társadalmi szerepvállalást azonban jellemzően nem a közösségi oldalak többé-kevésbé személytelen kapcsolatai inspirálják. Természetesnek tűnik, hogy egy ismerős (sokszor kvázi idegen) kedvéért kisebb hozzájárulásra és személyes áldozatra vagyunk hajlandóak.

Gladwell kiemeli például, hogy a social media hálózatok növelik ugyan a részvételt, de csökkentik a valódi motivációt. Nem hierarchikus alapon szerveződnek, hanem horizontálisan, laza szövedékűek, és mindez nagyon rugalmassá teszi őket - ez tökéletes azokra a helyzetekre, amikor viszonylag alacsony tétekről van szó. Gladwell azonban úgy véli, a valódi téttel járó helyzetekben nem működnek hatákonyan, mert nem szervezettek, nincs olyan hierarchiájuk, döntési mechanizmusaik, ami lehetővé teszi a hosszú távú, szervezett működést. Hiányzik belőlük az a szervezettség és fegyelem, ami az igazi változások eléréséhez szükséges, ezért Galdwell szerint végeredményben nem hogy nem hatékonyak a fennálló rend megváltoztatásában, hanem egyenesen megerősítik azt.

A social media erejének hívei, mint a Guardian cikkében idézett Clay Shirky, a Here Comes Everybody szerzője, természetesen ugrottak a cikkre, és régimódisággal vádolják Gladwellt. Azon is lehet vitatkozni, vajon érvényesek-e a cikk párhuzamai (az afroamerikai polgárjogi mozgalom vs. modern Facebook és Twitter mozgalmak), de a gondolat, hogy a social média nem mindenható, hanem bizonyos típusú dolgokra alkalmas és képes, mindenképpen érdekes felvetés.

Az Amazon nyilvánosságra hozta a leggyakoribb könyvtördelő szoftver új, ingyenesen letölthető kiegészítőjének béta verzióját, aminek segítségével a nyomdakész InDesign fájlokból egyszerűen lehet Kindle e-könyvet gyártani.

Az így készített e-könyv megőrzi a tördelt könyv alapvető formázási beállításait (betűtípus, szöveg- és bekezdésigazítások, számozás, felsorolások), támogatja a táblázatokat, Kindle-kompatibilissé alakítja a tartalmat, és képeket, linkeket is be lehet szúrni a szövegbe. Ez még nyilvánvalóan nem az enhanced e-book kategória, de haladás.

Összeállt a DBP és a Kreatív által közösen szervezett második könyvszakmai konferencia programja! (Részletes program és regisztráció a képre kattintva.)

Témák:

• A szerző mint brand - A szerzői marketing szerepe a könyvkiadásban (Isabel Kupski, S. Fischer Verlag, Kelet-európai Irodalmi Program, felelős szerkesztő)
• Tervek és véletlenszerűségek a kortárs irodalom kiadásában (Sárközi Bence szerkesztő, Magvető Kiadó)
• DRM mítosz: mire jó és mire nem a másolásvédelem (Bodó Balázs kutató, BME Média Oktatási és Kutatási Központ)
• A könyvpiac helyzete, ötletek, hogy jobb legyen (Walitschek Csilla ügyvezető igazgató, Libri)
• Állami gondozásban az árva művek - európai válaszok egy amerikai kihívásra (A Google Books-projekt, dr. Gyenge Anikó, jogász)
• Az e-könyvek forgalmazásának lehetőségei és buktatói Magyarországon (dr. Szemere Gabriella, Polc.hu és könyvkiadási vezető, Sanoma Budapest)
• Közösségi oldalak és az olvasás kultúrája (A Facebook-világ, Szabó Gergely, a Webisztán blog szerzője)
• Nyomdák a digitális világban (Nagy Béla, kereskedelmi vezető, Gyomai Kner Nyomda Zrt.)

A NY Times híre szerint Neal Stephenson fantasy szerző saját digitális platformot hozott létre a The Mongoliad című új regényének publikálására. A digitális regények készítésére kifejlesztett PULP nevű rendszerrel a szerző(k) extra tartalmakat adhatnak a szöveghez: háttérinformációkat, illusztrációkat, térképeket, szereplőkről készült portrékat stb., és különböző közösségi funkciók is vannak.

Az elgondolás természetesen az, hogy az olvasók ezekért az extra tartalmakért, a gazdagabb olvasói élményért cserébe hajlandóak többet (vagy egyálatlán) fizetni.

A fenti hír több szempontból is érdekes: egyrészt mintha csak az előző posztban idézett cikk utopisztikusabb gondolatainak illusztrálására találták volna ki: egyrészt úgy tűnik, az extra tartalommal gazdagított e-könyvekre nem is kell olyan sokat várni; másrészt a könyvszakma szempontjából tanulságos, hogy szó sem esik benne a kiadókról.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy ha a kiadók érdemi fejlesztések és ötletek helyett továbbra is csak DRM paranoiával és régi pozícióik foggal-körömmel való védelmezésével tudnak reagálni a digitális kihívásra, a szerzők (és a technikailag jóval rugalmasabb terjesztők) beelőzik őket, és mire észbe kapnak, nem lesz mit védelmezni.

A kiadók nem gondolhatnak többé úgy magukra, mint könyv- (vagy akár e-könyv) kiadókra. Ehelyett ma már a szellemi alkotások terjesztői, népszerűsítői és gondviselői. Azok, akik nem kezdik meg az átállást - kezdve az iparág alapját képező megállapodásokkal, szerződésekkel -, végül kihalnak. A kiadóknak saját kézben kell tartaniuk a lehető legtöbb szellemi alkotáshoz fűződő jogot, hogy valódi médiumokon átívelő brandként használhassák a történeteket.

A Digital Book Word cikke (és annak előzménye) némileg speciális szemszögből közelíti meg a szellemi tulajdont: hogyan lehet a sztorira, a történetre építve új, nem kizárólag könyveladásból származó jövedelemre szert tenni annak különféle médiumokra való fejlesztésével. Az első lépésként felvázolt transzmédiás változások (szövegbe integrált linkek a szemléltetőanyagokra, szereplők életrajza, térképek, internetes tartalom stb.) pontosan egybevágnak az e-könyvek várható fejlődési irányával.

A távolabbi jövőre vonatkozó elképzeléseknél a könyv az extra tartalmaknak és az olvasó közvetlen bevonásának köszönhetően már-már az alternatív valóságot szimuláló játékok határát súrolja, illetve közösségi élménnyé lép elő az online könyvkluboknak és egyetemi tanulócsoportoknak köszönhetően. (Ezen a ponton már nem is biztos, hogy van még értelme könyvről beszélni, mert szinte anakronisztikusan hangzik: a könyv mai fogalmaink szerint azért még mindig egy kézzel fogható fizikai tárgyra, de minimum fix tartalomra utal - főleg ha a DRM-mel kapcsolatos általános tendenciák maradnak.)

Akármerre is fog végül fejlődni az, amit most e-könyvnek hívunk, a cikk indító és záró gondolata egy nagyon aktuális problémára hívja fel a figyelmet: milyen szerepe lesz ebben a kiadóknak?

Ha a kiadók későn reagálnak ezekre a változásokra, a szerzői kiadások elszaporodásának végső eredményeként teljesen eltűnhetnek, és olyan tartalomaggregátorok vehetik át a helyüket, mint az iTunes, az Amazon, a Facebook és a Google. A szerzők/alkotók a közvetítőnek fizetett csekély (10-15%-os) díj ellenében közvetlenül az olvasóknak fogják árulni könyveiket és az azokhoz kapcsolódó transzmédia tartalmat. Ez ugyan nagyon kifizetődő lehet egy felkészült szerző/alkotó számára, de egy hatékony szűrő nélkül a minőségi tartalom könnyen elveszhet az amatőrnél komolyabb mércét megütni nem képes áradatban.

Az olvasás magyarországi helyzetéről beszélgetnek könyvtárvezetők, tudósok és a könyves egyesülés igazgatója szeptember 8-án, szerdán, délután 5 órakor a PIM-ben. Szó esik majd a magyarországi olvasókörökről, a könyvtárak feladatáról megváltozott világunkban, a betűgazdag környezet megteremtésének lehetőségeiről, az iskolázottság szerepének devalválódásáról, a Magyarországi Olvasási Közalapítvány létrehozásának esélyeiről, és egészen biztosan a „könyvtári bűnbocsánatról” is…

Nem trendi az olvasás? - részletes cikk a beszélgetésről.

(A meghívó további része kattintás után olvasható.)

A Kreatív és a Diversity of Book Publishing (DPB) által szervezett Könyvmarketing Konferencia számos izgalmas témát vetett föl a könyvkiadás és –terjesztés jövőjét illetően. A digitalizáció okozta változások, a social media jelentősége és a könyvipar szereplőinek helyzete is szóba került a Lánchíd Palota patinás termében.
Ebook vagy ekönyv?

A fenti kérdés ugyan elhangzott, voltak ennél fontosabb felvetései is az egész naposra duzzadt eseménynek. Képviselte magát többek között az eKönyvMagyarország Kft. is, amely a Bookline és a Líra közös leányvállalataként alakult néhány hete, és a közelgő Könyvfesztiválon kerül sor a bemutatkozásukra. A txtr magyaroszági megjelenése várhatóan – ha nem is a közeljövőben, de – alapos változásokat fog elindítani a hazai piacon mind kiadói, mind terjesztői, mind pedig fogyasztói oldalról nézve. Számos kérdés vetődik fel az új formátummal és eszközökkel kapcsolatban, az egységesség hiánya sok esetben megoldatlan, és be kell látni, hogy az olvasók többsége is két lépés távolságból figyeli az ebook körüli történéseket. A konferencián is többen rámutattak arra, hogy a zeneipar helyzetéből okulva megfelelő lépéseket kell tenni, és elsősorban el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az ekönyvek minden műfajban hasonló módon fognak tarolni. James McCall, az Edinburgh University oktatója jegyezte meg, mennyire fontos az ekönyvek esetében a műfajra támaszkodni. Példának hozta fel a Lonely Planet-et, ahol egy-egy fejezet megvásárlására van lehetőség, de ennek fontosságát Káli Diána is megemlítette, elsősorban az ekönyvek (felső)oktatási szerepét kiemelve. Ugyanakkor kérdéses, mennyire lesz hajlandó mondjuk az olvasó többszáz oldalas regényt befogadni az új csatornán, és megemlítették a gyerekkönyvek csaknem lehetetlen előretörését az ebook piacán.

TELJES CIKK ITT>>

Káli Diána (kiadóvezető, MSc International Publishing Management) előadása arról, hogyan készülhetnek fel a hazai kiadók a nemzetközi digitális trendekkel együttjáró változásokra.

Andrew Wheatcroft professzor (nemzetközi könyvkiadási tanácsadó és szakember) előadása a nemzetközi könyvpiaci trendekről: alapvető áttekintés a könyvszakmát ma érintő legfontosabb kérdésekről és kihívásokról.

Hogyan készült fel a könyvszakma a digitális kor változásaira, melyek azok a piaci szereplők, amelyeknek kedveznek az új feltételek, alapvető elméleti kérdések: mennyit ér  könyv, ki határozza meg az árát, kulturális tárgy-e vagy termék? Mik az új könyvpiac sajátosságai, és milyen digitális stratégiákkal készülhetnek a kiadók rövid, közép- és hosszútávon?

Weiler Péter (ügyvezető, eKönyv Kft.) előadása a magyarországi digitális olvasás helyzetéről, várható trendjeiről. Az e-könyv alapjai: mi is ez, kik adhatják ki, mik az árképzés és forgalmazás kulcskérdései, rövid áttekintés a technikai háttérről, kik lesznek az olvasók, várhatóan hogyan fejlődik majd a hazai piac és a tartalom.

Sziebig Péter, a klikkmania.hu ügyvezetőjének előadása a keresőmarketinggel kapcsolatos alapokról és a bennük rejlő üzleti lehetőségekről: mi a keresőmarketing, hogyan és mire keresnek az emberek, hogyan lehet a megfelelő kulcsszavak és tartalom segítségével optimalizálni egy cég honlapját, és így célzott és költséghatékony új vásárlókat elérni.  

Tovább a kattintás után

Mocsai Norbert (trendency.hu) előőadásában beszélt a social media (Twitter, Facebook, LinkedIn, Myspace, YouTube, iwiw st.) sikerének titkáról, az internetezési és vásárlási szokásokra gyakorlot hatásáról, illetve arról, hogyan illeszthető be a social media sikeresen az online marketingstratégiába.

Az előadást lásd a kattintás után.

Almási Katalin, a Bookline volt marketingigazgatójának előadása az online marketingeszközök fejlődéséről és alkalmazásáról a könyvszakmában: banner, hírlevél, direkt marketing, nyereményjáték, Google Adwords, kiadói honlapok, keresőmarketing, social media, a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat. A teljes előadás a kattintás után olvasható.

James McCall (Principal Consultant in International Publishing, Scottish Centre for the Book, School of Arts and Creative Industries, Edinburgh Napier University) előadásában a kiadók, a szerzők, terjesztők és olvasók szempontjából viszgálja a digitális kor könyvkiadását: foglalkozik a legfrissebb trendekkel, marketingmódszerekkel és a social media szerepével is. Az előadáshoz

(A Kreatív írása a rendezvéről.)

Hogyan változtatták meg a digitális csatornák a könyvkiadást- és terjesztést? Milyen kihívásokkal és milyen lehetőségekkel kell szembenézniük a kiadóknak? Teltház mellett zajlott le a Kreatív és a Diversity in Book Publishing (DBP) könyvszakmai tanácsadó cég első könyvmarketing-konferenciája. 

Az első előadó, Andrew Wheatcroft, a stirlingi egyetem könyvkiadással foglalkozó intézetének professzora – aki Skype-on jelentkezett be Skóciából, mert egészségi okok miatt nem repülhetett Budapestre – a könyvszakma digitális transzformációjáról beszélt. Szerinte a nagy piaci szereplők ilyen környezetben egyre inkább arra koncentrálnak, amiben a legjobbak, és így dominálják is a területüket, de egyben más területekről kivonulnak. Ezáltal lehetőségük nyílik a kisebb szereplőknek a belépésre. Ezután arról beszélt, hogy ezeknek a kisebb kiadóknak milyen üzleti stratégiát célszerű követniük, szó esett a digitális marketingről, az online salesről, a digitális és on-demand kiadásokról.

A digitális publikálásról

Hogyan változtatták meg a digitális csatornák a könyvkiadást- és terjesztést? Milyen kihívásokkal és milyen lehetőségekkel kell szembenézniük a kiadóknak? Teltház mellett zajlott le a Kreatív és a Diversity in Book Publishing (DBP) könyvszakmai tanácsadó cég első könyvmarketing-konferenciája. ... A Google Books modelljének magyarországi lehetőségeiről beszélt Bodó Balázs, a BME médiaközpontjának kutatója, illetve arról, hogy mit tanulhat a könyvkiadás a zeneiparnak a digitalizálással való küzdelméből. Nagy tanulság szerinte, hogy a digitális jogvédelmi (drm) rendszerek nem működnek. Megjegyezte, hogy a feketepiac az e-könyvek esetén is sok szempontból jobb szolgáltatást nyújt, mint a hivatalos csatornák ? és nem azért, mert ingyen lehet az anyagokhoz hozzájutni. Minderre -- illetve arra a kérdésre, hogy ki fogja elvégezni a hazai könyvkincs digitalizálását -- érvényes választ kell adnia a könyvkiadásnak. (via)

Hatalmas érdeklődés és teltház mellett zajlott le a Kreatív Csoport és a Diversity in Book Publishing (DBP) által közösen szervezett könyvmarketing konferencia, mely a nyomtatott és elektronikus könyvekkel való kereskedés, az online könyves kommunikáció, a közösségi oldalak marketingcélú használata, a könyv (elektronikus) jövője és más, sokak számára még ma is félelmetes ködfelhőbe burkolózó kérdések között igyekezett némi rendet tenni.

A teljes cikk itt>>

A Kreatív Csoport legújabb konferenciája a DBP Tanácsadócsapattal társszervezésben valósul meg, ahol elsőként próbáljuk meg bemutatni, milyen úton halad a könyvmarketing hazánkban és külföldön.

A szakmai program azokkal a nemzetközi trendekkel, változásokkal foglalkozik, amelyek együtt járnak a digitális korral. Erről két Skóciából érkező nemzetközi szakértő, James McCall, az Edinburgh Napier University tanára és Prof. A.J.M Wheatcroft fog beszélni. A téma teljes körüljárásaként pedig szó lesz a nemzetközi trendek magyarországi adaptálhatóságáról is, valamint arról, hogy a vásárlói igények is változnak-e a trendekkel együtt.

A program másik részében látni fogunk Magyarországon még nem használt új online módszereket, illetve meghallgathatjuk, milyen hatással van a könyvkereskedelemre a Google Books és a keresőmarketing. Megpróbáljuk körüljárni, mit jelent pontosan, hogy a közösségi média hatással van a fogyasztói kultúrára és a könyvterjesztésre, valamint hogy mit takar a kifejezés: a könyv, mint brand.

A rendezvényre elsősorban könyvkiadókat, könyvterjesztőket, marketingszakembereket, médiumokat és ügynökségeket várunk.

A részletes programot itt megtekintheti.

Még nagyobban itt>>

A Kreatív Csoport legújabb konferenciája a DBP tanácsadói csapatával társszervezésben valósul meg, ahol elsõként próbálják meg bemutatni, milyen úton halad a könyvmarketing hazánkban és külföldön. A szakmai program azokkal a nemzetközi trendekkel, változásokkal foglalkozik, amelyek a digitális korral együtt járnak. Errõl két Skóciából érkezõ nemzetközi szakértõ: James McCall, az Edinburgh Napier University tanára és Prof. A.J.M Wheatcroft fog beszélni. A téma teljes körüljárásaként szó lesz a nemzetközi trendek magyarországi adaptálhatóságáról is, amelyrõl Káli Diána számol be.

A program másik részében a BME Média Oktatási és Kutatói központ kutatójától, Bodó Balázstól megtudhatjuk, milyen hatással van a könyvkereskedelemre a Google Books és a keresõmarketing.

Weiler Péter a Líra Kft. informatikai igazgatója arról fog beszélni, hogy milyen lehetõségei vannak az ekönyveknek a magyar könyvpiacon.

Megpróbáljuk körüljárni, mit jelent pontosan, hogy a közösségi média hatással van a fogyasztói kultúrára és a könyvterjesztésre, a téma egyik elõadója Mocsai Norbert, a Trendency ügyvezetõ igazgatója, a könyvterjesztésre gyakorolt hatását pedig Starcz Ákos, a Bookline vezérigazgatója ismerteti velünk.

A délelõtti programot Unger Zsolt, designer zárja, akitõl megtudhatjuk, mit takar a kifejezés: a könyv, mint brand, és hogyan építsünk fel egy brandet könyv esetében.

A nap folyamán azt is megtudhatjuk, hogy a vásárlói igények is változnak-e a trendekkel együtt, valamint hogy milyen formában jelenik meg az online marketing a könyvkereskedelemben. Errõl egy elismert szakember, Almási Katalin fog beszélni.

Bodó Zoltán, a Synovate vezérigazgatója Magyarországon még nem használt új online módszereket mutat be.
 

(via PRHerald)

Valamit el kell indítani a magyar könyvpiacon, mert itt beleununk saját problémáinkba. Amikor a legelső találkozkat szerveztük a dbp miatt, akkor állandóan kitértünk arra, hogy mit csinálnak külföldön, miért jó egy külföldi konferencia vagy könyvvásár. Nálunk ezekkel az erre létrehozott MKKE nem foglalkozik, úgyhogy megkerestük a Kreatívot, akik viszont partnerek voltak abban, hogy csináljunk egy közös szakmai napot. Ez lesz az első, gyertek.

A Könyvesblogon ez jelent meg a konferenciáról:

A könyvpiac olyan ütemben változik, ahogy néhány éve a zeneipar. Digitális kütyük, digitális szövegek, letöltések, torrentezések, wifis readerek és az ipad a legfontosabb témák mostanában. A technika elsődleges téma lett, így lassan a magyar piacnak is lépnie kell.

A T-csoport önállóan, a Bookline a Lírával próbálkozik, hogy beindítsa az ebook-piacot, a többiek figyelnek, számolnak és kivárnak, mert még nincs megfelelő hardver, a szoftverről nem is beszélve. Kérdések merülnek fel arról, legyen-e egységes DRM rendszer (olyan biztonságos olvasó program, ami feltörhetetlen, de az elszámolást is megoldja), hogy milyen a megfelelő digitális szövegformátum, illetve egy ekönyvnek mennyibe kell kerülnie.

A digitális szerzői jogok mindenkit összezavarnak, ahogy a Google Books terjedéséről sem lehet sokat tudni per pillanat. Majdnem elmegy mellettünk minden, lemaradunk, pedig a technikai fejlettségünk lehetőséget biztosítana sok-sok fantasztikus dologra.

A Kreatív és az újonnan létrehozott DBP (Diversity in Book Publishing) nevű cég közösen szervez április 15-én egy hatalmas és minőségi szakmai konferenciát a témában, részletes program itt kattintható.

Eleve: ebook vagy ekönyv?